A városról
Lengyeltóti város a Balaton partjától 12 km-re a lankákkal körülvett Csalogányok völgyében fekszik. Nevét 1116-ban az almádi monostor alapító oklevele említette először Villa-Tout alakban. Később Thoty, Thothy néven fordul elő.
Az egész középkorban a Lengyel család birtokolta. Temploma a 12. század második felében épült, plébánosáról adat viszont csak 1426-tól volt. A 18. század eleji összeírás mindössze 20 háztartást talált a településen.
1871-1950-ig járási székhely volt. Vasuútállomása 1896-ban épült. 1932-től autóbusz szállította az utasokat a vasútállomásra. 1977-ben nagyközséggé nyilvánították. Hét faluval közös tanácsot alkotott, majd több község visszakapta az önállóságát.
Lengyeltóti 1992-től város. A település mezőgazdasága a 19. század elejétől híres. Akkor báró Fechtig Ferdinándnak háromszáz lóból álló arab ménese, négyszáz szarvasmarhája és tizenkettőezres juhászata volt. 1895-ben a szőlőterület nagyságában csak Badacsonytomaj előzte meg. A virágzó mezőgazdaság elindította a polgári fejlődést, megváltoztatta a település arculatát. 1945 után a környéken működő három mezőgazdasági nagyüzem foglalkoztatta a keresőképes népességet. A szántóföldi kultúrák mellett igen jelentős nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények keletkeztek, illetve jelentős állattartás volt. A 90-es évek privatizációja következtében a volt nagyüzem egy része dolgozói tulajdonba került. Napjainkban a leghíresebb a Pusztaberényi Furioso törzsménes (16. sz. óta ismert tenyészhely). A város idegenforgalmi vonzerejét a 26 ha-os területen fekvő Kék-Tó jelenti.
Forrás: lengyeltoti.hu
Képek a városról
Forrás: lengyeltoti.hu